Kölni karnevál

A kölni karnevált minden évben a karnevál három főszereplője nyitja meg: a herceg, a paraszt és a szűz a régi piacon, az ún. Altmarkt-on. A kölni karnevál a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünnepe, amelyet a helybéliek ötödik évszaknak neveznek.

A kölni karnevál története

Annak ellenére, hogy szervezett formában csak 178 éves múltra tekint vissza, valójában egy idős a szagos víz - lásd 4711-es kölni - névadójául szolgáló várossal. Aligha véletlen, hogy rangra s korra való tekintet nélkül, szinte mindenki jól megválogatott jelmezbe bújik. Legrosszabb esetben felvesz egy jelzésértékű, bohókás kalapot. Maskarába bújnak a konszolidált idős párok és a fiatalok is. Még a csöppnyi gyerekeket is beöltöztetik.

A kölni karnevál első napja a „nők farsangja” ekkor ugyanis a hölgyek egész nap karneváli jelmezt viselnek. Innentől kezdve éjjel-nappal tart az ünneplés az utcákon, tereken, báltermekben és kocsmákban. Nagy csinnadratta közepette megválasztják a karnevál három jelképes figuráját, a karnevál hercegét, szűzét (aki valójában egy női maskarába bújtatott férfi) és földmívesét, vagyis parasztját. A herceg ünnepélyes keretek között átveszi a polgármestertől a város kulcsát, s innentől kezdve felbolydul a város.

A kölni karnevál résztvevőjének két választás van. Az egyik, hogy a tribünökről figyeli a karnevál forgatagát a másik, hogy, felvesz egy farsangi kalapot és beáll a gyalogosan felvonulók aktív sorába. A legjobban azok járnak akik olyan szerencsések, hogy a lakásuk, vagy a szállodájuk, éttermük balkonjáról, kezükben sörrel szemlélik a kölni maskarások felvonulását. A Csillagok felvonulásán a maskarásoké a főszerep. Végigjárják a belvárost hangos ricsajozással. Majd a Szellemek rajzása ijesztgeti éjjel az egybegyűlteket Köln utcáin. Ez az éjszaka az alternatív ünneplők mulatságának ideje. Másnap pedig százezrek kísérik figyelemmel a színes jelmezekbe öltözött gyermekek siserehadát. Ilyen vidám hangulatban, hangoskodva és bohóckodva érkezik el a Rózsák Hétfője, a kölni karnevál csúcspontja.

Egész nap milliók hömpölyögnek a belváros utcáin, elkísérik útjukon a kölni karnevál vezéralakjait: a herceget, a parasztot és a szüzet. A felvonuláson ezernyi színes, feldíszített autó, óriási figurák, sok zenekar, lovak százai és vidám gyalogosok ezrei masíroznak. Kedden az egész napos szórakozás után, éjfélkor a hagyományoknak megfelelően egy életnagyságú szalmafigurát égetnek el, megsemmisítve ezzel az őrült napok bűneit. Másnap, hamvazószerdán véget ér a kölni karnevál és az élet visszatér a rendes kerékvágásba.